Gyakori kérdések

Gyakori probléma, hogy a postaládánk különböző cégek szórólapjaival van tele, amely egyrészt megnehezítik a számunkra fontos levelek átvételét, de ugyanakkor, ha számunkra feleslegesek, akkor jelentős hulladékképződést is jelentenek.
Mi az, amit tehetünk? A legfontosabb, hogy jelezzük a szórólap kiterjesztők irányába, hogy nem kérünk szórólapot. Ezt egyszerűen megtehetjük, ha egy címkére ráírjuk és felragasztjuk a postaládánkra. Számos országban öntapadósokat lehet kérni civil szervezetektől, postahivataltól, amelyen vagy az szerepel, hogy kér szórólapot, vagy az hogy nem. Így csökkenthetőek a kihordók, cégek és a lakosság közti súrlódások, amely mindkét fél számára hasznos lehet.
Hazai szinten természetesen előfordulhat, hogy nem elegendő, ha kitesszük a felhívást, lehet, hogy a szórólapok ezt követően is belekerülnek a postaládánkba. A Zöld SzékelyFöld Egyesület példáját követve, tegyük borítékba és küldjük vissza a cégnek a szórólapot egy felhívás kíséretében. Hogy ez eredményes lehet, mi sem bizonyítja jobban, hogy egy országos áruház igazgatója is visszajelzett, hogy tiszteletben tartják a lakók kérését, és amennyiben mégis szórólap kerülne egy ilyen postaládába, jelezzük és intézkedik.
Az info@zoldszekely.ro email címen kérhet matricát a Hangyasulitól.

Kapcsolódó dokumentum:
keretlen-szorolapok

Nemcsak az elektronikai cikkek, hanem más termékek esetében is találkozhatunk energiahatékonyságot jelző címkével. Ilyen például a gumiabroncs is. A jelzések segítségével a vásárló könnyebben összetudja hasonlítani a különböző gumiabroncsokat, ezáltal biztonságosabb, környezetbarátabb terméket vásárolhat. A gyártókat ugyanakkor arra ösztönzi, hogy fejlesztések során ezeket a szempontokat szem előtt tartsák, minél jobb kategóriájú abroncsokat gyártsanak. A 2012. novemberétől használatos címkén három fontos adat van feltűntetve:

1. Üzemanyag-hatékonyság. A gépkocsi fogyasztásának megközelítőleg 20%-ért a gumiabroncsok gördülési ellenállása a felelős. Egy A és egy G kategóriás gumiabroncs esetében akár 7,5%-os eltérés lehet a fogyasztásban.

Az egyes termékcsoportokon belül (égők, mosógép, televízió, gumiabroncs, légkondicionáló stb.) egységes energiafogyasztási címkék kerültek kidolgozásra, amelyek egyrészt megkönnyítették a vásárlói döntéseket, de ugyanakkor a termelőket is újabb fejlesztésekre ösztönözték. A címke tartalmaz egy A-G kategóriás besorolást, amelyen az A kategória a legtakarékosabb. Ez a lista idővel tovább bővült és megjelentek az A+, A++, A+++ kategóriás készülékek is. Mivel az elmúlt időszakban szinte csak A kategóriás, és attól jobb készülékek készültek, szükséges volt felülvizsgálni a rendszert, és 2017. augusztus 1-től újra csak a A-től G kategóriáig történő osztályozást használják, aktualizált értékekkel.

Kapcsolódó dokumentum:

energiahatekonysagi-cimke

A törvény kötelezi azokat a cégeket, akik gumiabroncs kereskedéssel foglalkozzanak, hogy visszavegyék a használt gumiabroncsot, függetlenül attól, hogy ott volt-e vásárolva vagy sem. A gyártókat szintén a törvény kötelezi, hogy ugyanazt a mennyiséget be is gyűjtsék, amit a piacra dobtak, ellenkező esetben kilónként 1 lejt kell fizessen a Környezetvédelmi Alapba.
A begyűjtési rendszer költségeit igazából a fogyasztó állja, hiszen gumiabroncs vásárlásakor kilónként 0,033 lejt fizet, azaz megközelítőleg 2,2 lejt egy átlagos gumiabroncs után.
Az újrahasznosítás kétféleképpen történhet: anyagában illetve energetikai hasznosítással. A begyűjtött gumiabroncsokat ledarálják (sok esetben ezt megelőzően kiszakítják belőlük a fémhuzalokat), majd különböző technológiák segítségével külön választják a gumit, fémet és textilt.

A fűtőértékét tekintve egy tonna gumihulladék 700 kg hagyományos fűtőanyagnak felel meg (24-28 MJ/kg). Használhatják cementgyárakban, elektromos áram és hő előállításánál, hulladékégetőkben.

A használt gumiabroncsokat különböző formában használhatják:
Teljes alakban: pl. hangszigetelő falak, támfalak, hulladéklerakó
Felvágva: pl. villamos sínek alá, zajcsökkentő szereppel
Darálva: pl. útépítésnél
Granulátum: játszótereknél biztonsági szőnyegekként, futófelületek borításaként.

Hasznos:

Cauciucurile uzate, materie prima pentru fabricile de ciment 
Ecoanveloape.ro

Szelektív hulladékgyűjtéssel általában négy formában találkozhatunk településünkön:

Száraz-nedves gyűjtés: Elsősorban falvakon gyűjtenek ilyen módon hulladékot. Lényege, hogy a nedves és száraz hulladékokat külön gyűjtik. A módszer előnyét az jelenti, hogy könnyebb a száraz hulladékokat majd különválogatni, és egyúttal növelni lehet a száraz begyűjtőbe kerülő hulladékok mennyiségét. A száraz begyűjtőbe kell dobni az újrahasznosítható anyagokat (papír, üveg, fém, textil stb.), míg a nedves begyűjtőbe a háztartási nedves hulladékokat, pelenkát és más szennyezett hulladékokat. Hátránya azonban, hogy nem tudja kezelni a komposztálható anyagokat, hiszen azok is a nedves begyűjtőbe kerülnek.

Zsákos gyűjtés: Ez a begyűjtési módszer szintén családi házas övezetekre, falvakra jellemző, a nagy távolságok miatt nem tud hatékony lenni a gyűjtőszigetes módszer. A lakónak zsákokat adnak, amelyeket meghatározott időszakonként (kéthetente, havonta) összegyűjt a szakcég. A zsákokba általában vegyesen bele lehet tenni a különböző típusú újrahasznosítható hulladékokat. A válogatóműben, mielőtt futószalagra kerülne a hulladék, egy zsákfeltépő gép kibontja a hulladékokat, így nem okoz fennakadást a hulladékok szelektálásánál a zsák jelenléte, amely ugyanakkor szintén újrahasznosítható.

Hulladékgyűjtő szigetek: Ez a gyűjtéstípus településközpontokra, tömbházas övezetekre jellemző. Általában papírhulladékok és műanyag hulladékok gyűjtésére alkalmas gyűjtőedényeket helyeznek ki, esetenként ezeket egészíti ki az üveg-, valamint ruhabegyűjtő.

Hulladékudvarok: Nem igazán elterjedt ez a begyűjtési típus, pedig rendkívül hasznos. Itt elsősorban azokat a hulladéktípusoktól lehet megszabadulni, amelyek leadására a gyűjtőszigetek keretében nincs lehetőség. Ilyen például a gumiabroncs, bútor, építkezési törmelék, elektronikai hulladék stb.
Nyugaton a lakók fizetnek az átadott hulladék mennyisége után, nálunk a kialakulófélben levő hulladékudvaroknál ez ingyenes lesz.

Akciószerű gyűjtőprogramok: Civil szervezetek, a felelősség átvállalásával foglalkozó cégek rendszeresen szerveznek hulladékgyűjtéseket, amelyek során különböző hulladéktípusokat (elektronika, üveg, étolaj stb.) vesznek át a lakosságtól ingyenesen vagy előre meghatározott díjak ellenében.

A lakosság által szelektíven gyűjtött hulladék gyűjtőharangok, zsákok esetleg hulladékudvarok segítségével eljutnak a begyűjtést végző céghez. Ahhoz azonban, hogy ezeket értékesíteni tudja, el tudja adni egy olyan cégnek, amely ezekből új termékeket, nyersanyagot készít, meg kell győződjön, hogy begyűjtött hulladék megfelel az újrahasznosítási követelményeknek.

Vegyük például a sárga gyűjtőharangot. Általában ebbe kell dobni a műanyag és fém hulladékokat így egyértelműnek tűnik, hogy azért, hogy ezeket újrahasznosítani lehessen anyagtípusonként külön kell válogatni. A zsákos gyűjtés esetén mivel alapból több típusú hulladékot egy helyre kell tenni (papír, műanyag, fém) elengedhetetlen az újraválogatás.

Ugyanakkor a begyűjtőkbe jelentős százalékban olyan anyagok is bekerülnek, amelyek nem hasznosíthatóak újra, így ezeket is el kell távolítani.

A szelektív hulladékgyűjtés megkönnyítése érdekében különböző színű begyűjtőkbe kell dobni a hulladéktípusokat. A műanyag és a kisebb fémhulladékokat a sárga begyűjtőbe, a papírt a kékbe, míg a vegyes üveghulladékokat a zöld edénybe kell dobni.
Olyan országokban, ahol előrébb járnak a szelektív hulladékgyűjtésben, még több lehetőség van. Gyakran az üveghulladékokat is kétfelé gyűjtik, a zöldbe a színes üvegeket (barna, zöld) míg a fehér üvegeket egy külön, fehér begyűjtőbe. Norvégiában (Stavanger) ugyanakkor minden háztartás egy piros begyűjtőt is kap, ahova a veszélyes hulladékokat tehetik. Barna edényt kapnak ugyanakkor a kertes házak, ahova a komposztálható hulladékokat dobhatják.

Már hazai szinten is egyre elterjedtebbek a használt ruha begyűjtő edények, gyakran megpillanthatjuk a gyűjtőszigetek szomszédságában kihelyezett fehér begyűjtő edényt. Ide dobhatjuk a már megunt, vagy tönkre ment ruhánkat, cipőnket. A begyűjtött ruhák egy kis része a itthon különböző civil szervezetek segítségével eljut a rászorulókhoz, nagyobb része pedig újrahasznosításra kerül. Ez hasznos lehet a civileknek, hiszen anélkül, hogy működtetni, összegyűjteni, válogatni, tárolni kellene a ruhákat egy bizonyos mennyiségű ruhát kapnak amelyet továbbítani tudnak a rászorulók részére. A cégnek is természetesen hasznos, hiszen a civil szervezetek, önkormányzatok „logója mögé bújva” jobban tudják mozgósítani a lakosságot, ennek megfelelően nagyobb mennyiségű ruhát tudnak begyűjteni. Rendszerint a civil partnereknek nincsen rálátása arra, hogy mekkora mennyiségű hulladék gyűl össze, mennyi az, ami abból hozzá kerül. Bizalomra van alapozva az együttműködés, ami helyén való, de mivel a civilek adják az „arcukat, hírnevüket” a történethez lehet, hogy nem elegendő.

Nyugaton természetesen jóval több jó minőségű ruha kerül a begyűjtőkbe, így azok nagy része használtruha kereskedésekbe kerül főként afrikai és európai országokban. A már nem értékesíthető ruhák egy részéből ipari vatta készül, amelyet tömőanyagként használnak fel például párna gyártásakor. Az újrahasznosítás során ugyanakkor nem szőtt textíliát is előállítanak, vagy ipari tisztító rongyként kerülnek értékesítésre.

A hulladékok anyagonkénti, színszerinti szétválogatására szolgál az optikai válogató rendszer (NIR) is.  A rendszer segítségével külön lehet választani például a műanyaghulladékok közül a PET, PP, PS, HDPE, PVC típusúakat. A rendszer lényege, hogy a hulladékok egy fénynyaláb előtt haladnak el, amely a visszaverődő fény segítségével felismeri a különböző hulladéktípusokat, majd egy légfúvó kiválasztja a megfelelő kategóriákra. A hulladékok 2,8 m/s haladnak el az érzékelő előtt, amely 20 ms alatt felismeri a különböző anyagtípusokat. Az optikai válogatószalagok pontosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy például az üveg hulladékok válogatása után alig 0,3% szennyeződést tartalmaz az anyag.

Hasznos
Managementul deseurilor – Radu V Pascu

Akár lerakásra kerülő hulladékok előkezelésekor, akár szelektív hulladékok válogatásakor fontos szerepe van a mágneses leválasztásnak, amely során a mágnesezhető fémeket választják ki a hulladékok közül. Azért, hogy hatékony legyen a leválasztás fontos a hulladékok előzetes darabolása, az optimális hulladékméret 1-10 cm között van. A vegyes hulladékokat szállító szalag fölött helyezkedik el (párhuzamosan vagy keresztben) egy másik futószalag, amelynek belsejében egy elektromágnes található. Ez kiemeli a hulladékáramból a mágnesezhető fémeket és egy begyűjtőbe ejti őket.

Hasznos:
Managementul deseurilor – Radu V Pascu

Az üveg minősége újrahasznosítása során nem romlik, és elméletileg végtelen alkalommal újrahasznosítható. Újrahasznosítása környezetbarát, hiszen az üvegtörmelék beolvasztásához 25%-al kevesebb energiára van szükség, mintha az üveget kvarchomokból állítanák elő. A gyártás során akár az anyag 95%-a is másodnyersanyag lehet.Akárcsak más hulladéktípusoknál, az üveg esetében is az ország köteles a piacra dobott hulladék egy bizonyos százalékát (60%) visszagyűjteni. Évekig jelentős probléma volt az üveghulladék, mert csak a tiszta üveghulladékot tudták újrahasznosítani, a többieket építőiparban használták fel. E miatt sokszor a cégek összegyűjtötték a gyűjtőharangok tartalmát, de nem tudták azokat értékesíteni. Ma már a szelektív hulladékgyűjtő szigeteknél rendszerint jelen van a zöld begyűjtő is, amelybe a lakosság bedobhatja a fehér és a színes üveghulladékot. Mivel a vegyes, különböző színű üvegtörmelékből csak színes üveget lehet előállítani, nyugaton már rendszerint, külön gyűjtik a zöld gyűjtőedénybe a színes üvegeket, a fehérbe pedig a fehér üveget.A begyűjtött üveghulladékok a rendelkezésre álló technológia függvényében különböző fázisokon mennek keresztül, amelyek során elérik, hogy a lehető legtisztább másodnyersanyag keletkezzen.
Ezek a lépések lehetnek pl:
– Összezúzzák az üveghulladékot, így kezelhetőbbé válik, könnyebben kilehet választani az idegen anyagokat, ugyanakkor a beolvasztás is energiahatékonyabb.
– Mágneses leválasztó segítségével kiválasztják a mágnesezhető fémeket a hulladék közül.
– Magas hőmérsékleten kezelik a hulladékot, elégetve az ételmaradékokat, különböző szennyeződéseket.
– Kézi válogatás segítségével kiválasztják a nagyobb szennyeződéseket (papír, címke).
– Optikai válogató gép segítségével szétválogatják a különböző színű üvegtörmeléket.
A hulladéküveget használhatják új öblös üvegek előállítására, de jelentős szerepet kapnak az építőiparban is. Üvegtörmeléket kevernek gyakran a betonhoz, de használják üveggyapotként épületek szigetelésére.

Hasznos
Glass packaging institute
Az üveghulladék és annak újrahasznosítási lehetőségei az építőiparban