skip to Main Content

Megelőzés

1. Mit árul el a Möbius-hurok?

A különböző termékek csomagolásán gyakran találkozhatunk a három egymásba mutató nyíllal, azaz a möbius-hurokkal. Ezt rendszerint egy szám, illetve egy betű kombináció kíséri, amely segíthet abban, hogy megtudjuk, milyen anyagból készült egy-egy csomagolóanyag, de segít a tudatos vásárlás, szelektív gyűjtés során is.
Habár egységesen például a műanyagot a sárga begyűjtőbe dobjuk, tudnunk kell, hogy műanyag és műanyag között is különbség van, akárcsak más hulladéktípusok esetében is. A későbbiekben ahhoz, hogy új termékek születhessenek ezeket típusonként külön kell válogatni.
A möbius-hurok jelenléte a csomagolóanyagon azonban nem garancia arra, hogy az újra is hasznosítható. Sok esetben a csomagolóanyagok szennyeződést tartalmaznak, vagy más anyagokkal kombinálják, ami megnehezíti azok későbbi feldolgozását. Ilyenek például a sörös, ásványvizes címkék, tejtermékeket borító alumíniumfóliák, egyes műanyag-zacskók, vagy eseteként akár az italos karton csomagolóanyagok is. Műanyag csomagolóanyagoknál például a 7-essel jelölt esetében (other) nem lehetséges annak anyagában történő újrahasznosítása, a lerakóban végzi.

Leggyakrabban a következő hulladéktípusokkal találkozhatunk:
Jelőlés Megnevezés Csomagolóanyag
1 – PET Polietilén-tereftalát Műanyag palack, tojástartó
2 – HDPE v.PE-HD Nagy sűrűségű polietilén Samponos doboz, mosószeres doboz
3 – PVC Polivinil-klorid Csövek, kábelbevonatok,
4 – LDPE v. PELD Alacsony sűrűségű polietilén Nedvestörlő csomagolása, krémes flakon
5 – PP Polipropilén Műanyagpohár, pohár, szatyor, margarinos doboz, cd tartó
6 – PS Polisztirol Egyszer használatos tányér, pohár, villa, kanál
7 – O Más tipusú műanyag Élelmiszer csomagolás
9 – ABS Akrilnitril-butadién-sztirol Távirányító
20 – PAP Hullámkarton Elektronikai cikkek csomagolása
21 – PAP Más papír Csokoládé csomagolása, papírtasak
22 – PAP Papír Tojástartó, konzerv címke
40 – FE Acél Konzervdoboz, sörösdoboz
41 – ALU Alumínium Üdítős-, sörös doboz, dobozfedél
58 – PC Polikarbonát CD/DVD
70 – GL Vegyes üveg Bébiételes üveg
71 – GL Tiszta üveg Sörös üveg
72 – GL Zöld üveg Sörös üveg
81 – C/PAP Papír és műanyag Szappan-, puding csomagolása
84 – C/PAP Papír, műanyag, alumínium Italos karton csomagolás
94 – PMMA Poli(metil-metakrilát) Plexi-üveg, repülőgép ablak

Hasznos linkek:
https://en.wikipedia.org/wiki/Recycling_codes
https://is.muni.cz/el/1431/podzim2013/C7935/Recycling_codes_WIKI_ENG.pdf
http://www.colectaredeseuri.ro

Kapcsolódó dokumentum:

mobius-hurok

2. Mit tehetünk a kéretlen szórólapok ellen?

Gyakori probléma, hogy a postaládánk különböző cégek szórólapjaival van tele, amely egyrészt megnehezítik a számunkra fontos levelek átvételét, de ugyanakkor, ha számunkra feleslegesek, akkor jelentős hulladékképződést is jelentenek.
Mi az, amit tehetünk? A legfontosabb, hogy jelezzük a szórólap kiterjesztők irányába, hogy nem kérünk szórólapot. Ezt egyszerűen megtehetjük, ha egy címkére ráírjuk és felragasztjuk a postaládánkra. Számos országban öntapadósokat lehet kérni civil szervezetektől, postahivataltól, amelyen vagy az szerepel, hogy kér szórólapot, vagy az hogy nem. Így csökkenthetőek a kihordók, cégek és a lakosság közti súrlódások, amely mindkét fél számára hasznos lehet.
Hazai szinten természetesen előfordulhat, hogy nem elegendő, ha kitesszük a felhívást, lehet, hogy a szórólapok ezt követően is belekerülnek a postaládánkba. A Zöld SzékelyFöld Egyesület példáját követve, tegyük borítékba és küldjük vissza a cégnek a szórólapot egy felhívás kíséretében. Hogy ez eredményes lehet, mi sem bizonyítja jobban, hogy egy országos áruház igazgatója is visszajelzett, hogy tiszteletben tartják a lakók kérését, és amennyiben mégis szórólap kerülne egy ilyen postaládába, jelezzük és intézkedik.
Az info@zoldszekely.ro email címen kérhet matricát a Hangyasulitól.

 

Kapcsolódó dokumentum:
keretlen-szorolapok

3. Mit jelent a hulladékgazdálkodási sorrend?

Elméletben három fontos pillérre épül a hulladékgazdálkodás. A legfontosabb, elsősorban a környezetvédők számára, a hulladékképződés megelőzése. Ha odafigyelünk a mindennapokban, kevesebb kacatot, csomagolóanyagot vásárolunk meg, jelentősen csökkenthetjük a termelt háztartási szemét mennyiségét. A következő lépcsőfok a hulladékok szelektív gyűjtése. Itt az újrahasznosítható hulladékokat a begyűjtő konténerekbe dobva járulhatunk hozzá, hogy új nyersanyagok keletkezzenek belőlük. A legutolsó lépcsőfok az ártalmatlanítás, amely történhet lerakással vagy égetéssel. Hazai szinten a hulladékok szinte teljesen lerakásra kerülnek, míg nyugaton a elsősorban égetik a hulladékokat, villamos és hőenergiát termelve.
A gyakorlat természetesen nem annyira fényes, hiszen a megelőzésben nincsen pénz, csak a szelektív gyűjtésben, és az ártalmatlanításban, ezért a különböző stratégiákban – leszámítva pár steril bekezdést – nem igazán találkozhatunk vele.
Kapcsolódó dokumentum:

4. Gumiabroncsok címkézése

Nemcsak az elektronikai cikkek, hanem más termékek esetében is találkozhatunk energiahatékonyságot jelző címkével. Ilyen például a gumiabroncs is. A jelzések segítségével a vásárló könnyebben összetudja hasonlítani a különböző gumiabroncsokat, ezáltal biztonságosabb, környezetbarátabb terméket vásárolhat. A gyártókat ugyanakkor arra ösztönzi, hogy fejlesztések során ezeket a szempontokat szem előtt tartsák, minél jobb kategóriájú abroncsokat gyártsanak. A 2012. novemberétől használatos címkén három fontos adat van feltűntetve:

1. Üzemanyag-hatékonyság. A gépkocsi fogyasztásának megközelítőleg 20%-ért a gumiabroncsok gördülési ellenállása a felelős. Egy A és egy G kategóriás gumiabroncs esetében akár 7,5%-os eltérés lehet a fogyasztásban.
2.  Fékezés nedves úton. Fontos tulajdonsága a gumiabroncsnak a féktáv nedves időben történő. A három feltüntetett adat közül ez a legfontosabb. Az egyes kategóriák között akár 3 méterrel nőhet a féktáv (80 km/h-ról 20 km/h-ra), így egy A és egy G kategóriás abroncs között akár 18 méter féktávkülönbség is lehet.
3. Gördülési zaj. A címkén feltüntetik a gumiabroncs zajszennyezését is. Az egy feketeívvel jelölt gumiabroncsok több mint három decibellel a megengedett határérték alatt van, azaz csendes. A két fekete ívvel jelölt legtöbb 3 decibellel az uniós határérték alatt van, míg a három ívvel jelölt meghaladja a megengedett határértéket.
Kapcsolódó dokumentum:

5. Energiahatékonysági címke

Az egyes termékcsoportokon belül (égők, mosógép, televízió, gumiabroncs, légkondicionáló stb.) egységes energiafogyasztási címkék kerültek kidolgozásra, amelyek egyrészt megkönnyítették a vásárlói döntéseket, de ugyanakkor a termelőket is újabb fejlesztésekre ösztönözték. A címke tartalmaz egy A-G kategóriás besorolást, amelyen az A kategória a legtakarékosabb. Ez a lista idővel tovább bővült és megjelentek az A+, A++, A+++ kategóriás készülékek is. Mivel az elmúlt időszakban szinte csak A kategóriás, és attól jobb készülékek készültek, szükséges volt felülvizsgálni a rendszert, és 2017. augusztus 1-től újra csak a A-től G kategóriáig történő osztályozást használják, aktualizált értékekkel.

Kapcsolódó dokumentum:

energiahatekonysagi-cimke

Újrahasznosítás

1. Újrahasznosítható az italos kartondoboz?

Az italos kartondobozokkal egyre többször találkozhatunk, hiszen üdítő, tej, vagy akár bor csomagolására is használják.
Szerkezetét tekintve 75 százalékban papírt, 20 százalékban műanyagot (polietilént), és 5 százalékban alumíniu-mot tartalmaz. Ezek az anyagok váltakozó rétegekben vannak jelen, mindegyik egy jól meghatározott szerepet tölt be:
1 – A külső réteg egy polietilén fólia, amely szerepe megvédeni a termék grafikáját a nedvességtől, a rongálástól.
2 – Ez után következik a karton réteg, amely a grafikai elemeket tartalmazza, de ugyanakkor stabilitást ad a terméknek csomagolásának.
3 – Egy újabb polietilén réteg következik, amely ragasztó felületként működik a karton és a következő alumínium réteg között.
4 – Az alumínium réteg nem engedi, hogy a fény és a levegő érintkezzen a termékkel.
5 – A legbelső rétegnek folyadékzáró szerepe van.
A külső polietilén réteget olvadt állapotban permetezik a papír felületére, míg a többi rétegek laminálással kerülnek rá. A kombinált csomagolásokba töltik a hőkezelt termékeket, aszeptikus, azaz mikrobamentes körülmények között, így nemcsak a baktériumok, hanem a spórák is elpusztulnak. A technológiának köszönhetően jóval tovább tartósíthatóak a termékek.
Az italos kartondobozok begyűjtése az adott település szolgáltatójától függ, van ahol a kék (papír) begyűjtőbe kell dobni, van ahol a sárgába (műanyag, fém), esetenként pedig nem is gyűjthető szelektíven.
Az újrahasznosítás során elsősorban külön kell választani a különböző hulladékrétegeket (papír, műanyag, alumínium). Az italos dobozokat felaprítják, áztatják, keverik. A doboz papírrostjai átáznak és fellazulnak, elválnak a többi rétegtől. A papírpép egy szűrő henger lyukaink keresztül távozik, és új papír gyártására használják fel. A többi komponenst – a polietilént és az alumíniumot -, az alkalmazott technológia függvényében, vagy különválasztják, vagy együtt használják fel.
Gyakran ezt cementgyárakban használják fel katalizátorként, olajt, alumínium téglákat készítenek, de magas nyomáson való összepréseléssel például Indiában tetőfedő lemezeket is készítenek, amelyek jóval könnyebbek a hagyományosan használt beton lemezeknél.
Kapcsolódó dokumentum:

2. Miért előnyös a földbesüllyesztett hulladékbegyűjtők használata?

Háztartási szemét és szelektív hulladékok begyűjtésére egyaránt használják ezt a begyűjtési típust. Esztétikailag kedvező hatása van, hiszen a begyűjtőedény kis része látható, maga a hulladékok tárolása a föld alatt történik (ez alól kivétel a nem teljesen süllyesztett edények).

– Nagy tárolókapacitással rendelkeznek, így nem kell olyan gyakran kiszállni, üríteni, ugyanakkor kevesebb helyre van szükség.
– Mivel a hulladékok a földben vannak tárolva, ott alacsonyabb a hőmérséklet így lassítja a bomlási folyamatokat.
– Megnehezíti, adott esetben lehetetlenné teszi a guberálást.

Egy Stavangeri (NOR) lakónegyedben például a lakók chipes kulccsal tudják kinyitni a ledobónyílást, így csak ők férhetnek hozza. A tárolóedények telítettségi szintjét automatikusan jelzik a központban, így optimalizálni tudják az ürítés gyakoriságát, idejét.
Kapcsolódó dokumentum:

3. Mi történik a használt gumiabroncsokkal?

A törvény kötelezi azokat a cégeket, akik gumiabroncs kereskedéssel foglalkozzanak, hogy visszavegyék a használt gumiabroncsot, függetlenül attól, hogy ott volt-e vásárolva vagy sem. A gyártókat szintén a törvény kötelezi, hogy ugyanazt a mennyiséget be is gyűjtsék, amit a piacra dobtak, ellenkező esetben kilónként 1 lejt kell fizessen a Környezetvédelmi Alapba.
A begyűjtési rendszer költségeit igazából a fogyasztó állja, hiszen gumiabroncs vásárlásakor kilónként 0,033 lejt fizet, azaz megközelítőleg 2,2 lejt egy átlagos gumiabroncs után.
Az újrahasznosítás kétféleképpen történhet: anyagában illetve energetikai hasznosítással. A begyűjtött gumiabroncsokat ledarálják (sok esetben ezt megelőzően kiszakítják belőlük a fémhuzalokat), majd különböző technológiák segítségével külön választják a gumit, fémet és textilt.

A fűtőértékét tekintve egy tonna gumihulladék 700 kg hagyományos fűtőanyagnak felel meg (24-28 MJ/kg). Használhatják cementgyárakban, elektromos áram és hő előállításánál, hulladékégetőkben.

A használt gumiabroncsokat különböző formában használhatják:
Teljes alakban: pl. hangszigetelő falak, támfalak, hulladéklerakó
Felvágva: pl. villamos sínek alá, zajcsökkentő szereppel
Darálva: pl. útépítésnél
Granulátum: játszótereknél biztonsági szőnyegekként, futófelületek borításaként.

 

Hasznos:

Cauciucurile uzate, materie prima pentru fabricile de ciment 
Ecoanveloape.ro

4. Mi történik az hulladékválogató üzemben?

A begyűjtött hulladékokat általában hulladékválogató művekben válogatják át és készítik elő az újrahasznosításra. Ez alkalommal válogatják további frakciókra a hulladékokat, illetve különítik el a nem újrahasznosítható háztartási szemetet.
Abban az esetben, ha nem csak gyűjtőharangos, hanem zsákos begyűjtési módszert is alkalmaznak, a beérkező hulladékokat még mielőtt a futószallagra kerülnének kézi vagy gépi erővel széttépik a zsákokat. Ezt követően történik a szallagon érkező hulladékok kézi válogatása. A kétoldalt álló munkások külön kategóriákba gyűjtik a hulladékokat, az értékesitési lehetőségek szerint, pl: szín szerint a pet-palackokat, kartonpapír, öblítős, mosószeres palackokat (HDPE), zacskókat, alumínium doboz, tetra pack csomagolás stb.  Ezeket a hulladékokat a szalag melleti tárolóedénybe dobják, és amikor elérte a megfelelő mennyiséget egy másik futószalag a tömörítő géphez szálítja a hulladékokat, ahol bálázzák és ezáltal elő van készítve a továbbszállításra.
Mágnes segítségével a fém hulladékok is kiválasztásra kerülnek, majd a fennmaradt vegyes, háztartási szemét tárolóba kerül és elszállítják a lerakóba.
Kapcsolódó dokumentum:

5. Milyen szelektív hulladékgyűjtési típusok léteznek?

Szelektív hulladékgyűjtéssel általában négy formában találkozhatunk településünkön:

Száraz-nedves gyűjtés: Elsősorban falvakon gyűjtenek ilyen módon hulladékot. Lényege, hogy a nedves és száraz hulladékokat külön gyűjtik. A módszer előnyét az jelenti, hogy könnyebb a száraz hulladékokat majd különválogatni, és egyúttal növelni lehet a száraz begyűjtőbe kerülő hulladékok mennyiségét. A száraz begyűjtőbe kell dobni az újrahasznosítható anyagokat (papír, üveg, fém, textil stb.), míg a nedves begyűjtőbe a háztartási nedves hulladékokat, pelenkát és más szennyezett hulladékokat. Hátránya azonban, hogy nem tudja kezelni a komposztálható anyagokat, hiszen azok is a nedves begyűjtőbe kerülnek.

Zsákos gyűjtés: Ez a begyűjtési módszer szintén családi házas övezetekre, falvakra jellemző, a nagy távolságok miatt nem tud hatékony lenni a gyűjtőszigetes módszer. A lakónak zsákokat adnak, amelyeket meghatározott időszakonként (kéthetente, havonta) összegyűjt a szakcég. A zsákokba általában vegyesen bele lehet tenni a különböző típusú újrahasznosítható hulladékokat. A válogatóműben, mielőtt futószalagra kerülne a hulladék, egy zsákfeltépő gép kibontja a hulladékokat, így nem okoz fennakadást a hulladékok szelektálásánál a zsák jelenléte, amely ugyanakkor szintén újrahasznosítható.

Hulladékgyűjtő szigetek: Ez a gyűjtéstípus településközpontokra, tömbházas övezetekre jellemző. Általában papírhulladékok és műanyag hulladékok gyűjtésére alkalmas gyűjtőedényeket helyeznek ki, esetenként ezeket egészíti ki az üveg-, valamint ruhabegyűjtő.

Hulladékudvarok: Nem igazán elterjedt ez a begyűjtési típus, pedig rendkívül hasznos. Itt elsősorban azokat a hulladéktípusoktól lehet megszabadulni, amelyek leadására a gyűjtőszigetek keretében nincs lehetőség. Ilyen például a gumiabroncs, bútor, építkezési törmelék, elektronikai hulladék stb.
Nyugaton a lakók fizetnek az átadott hulladék mennyisége után, nálunk a kialakulófélben levő hulladékudvaroknál ez ingyenes lesz.

Akciószerű gyűjtőprogramok: Civil szervezetek, a felelősség átvállalásával foglalkozó cégek rendszeresen szerveznek hulladékgyűjtéseket, amelyek során különböző hulladéktípusokat (elektronika, üveg, étolaj stb.) vesznek át a lakosságtól ingyenesen vagy előre meghatározott díjak ellenében.

6. Miért kell a szelektíven gyűjtött hulladékot újraválogatni?

A lakosság által szelektíven gyűjtött hulladék gyűjtőharangok, zsákok esetleg hulladékudvarok segítségével eljutnak a begyűjtést végző céghez. Ahhoz azonban, hogy ezeket értékesíteni tudja, el tudja adni egy olyan cégnek, amely ezekből új termékeket, nyersanyagot készít, meg kell győződjön, hogy begyűjtött hulladék megfelel az újrahasznosítási követelményeknek.

Vegyük például a sárga gyűjtőharangot. Általában ebbe kell dobni a műanyag és fém hulladékokat így egyértelműnek tűnik, hogy azért, hogy ezeket újrahasznosítani lehessen anyagtípusonként külön kell válogatni. A zsákos gyűjtés esetén mivel alapból több típusú hulladékot egy helyre kell tenni (papír, műanyag, fém) elengedhetetlen az újraválogatás.

Ugyanakkor a begyűjtőkbe jelentős százalékban olyan anyagok is bekerülnek, amelyek nem hasznosíthatóak újra, így ezeket is el kell távolítani.

7. Milyen színű tárolóba tegyük a különböző hulladékokat?

A szelektív hulladékgyűjtés megkönnyítése érdekében különböző színű begyűjtőkbe kell dobni a hulladéktípusokat. A műanyag és a kisebb fémhulladékokat a sárga begyűjtőbe, a papírt a kékbe, míg a vegyes üveghulladékokat a zöld edénybe kell dobni.
Olyan országokban, ahol előrébb járnak a szelektív hulladékgyűjtésben, még több lehetőség van. Gyakran az üveghulladékokat is kétfelé gyűjtik, a zöldbe a színes üvegeket (barna, zöld) míg a fehér üvegeket egy külön, fehér begyűjtőbe. Norvégiában (Stavanger) ugyanakkor minden háztartás egy piros begyűjtőt is kap, ahova a veszélyes hulladékokat tehetik. Barna edényt kapnak ugyanakkor a kertes házak, ahova a komposztálható hulladékokat dobhatják.

8. Hogyan történik a szelektíven gyűjtött hulladékok elszállítása?

Sok vitát szül a szelektív hulladékok elszállítása, hiszen látszólag egyazon autóba ürítik ki a lakosság által külön válogatott hulladékokat. Nagy általánosan elmondható, hogy ez nem így van. Ha megfelelőképpen végzik a begyűjtést akkor, egyszer vagy anyagtípusonként gyűjtik össze, azaz az autó kiüríti például csak a kék kukák tartalmát. Ez elsősorban ott gazdaságos, ahol egymáshoz aránylag közel vannak a gyűjtőszigetek. Gyakran azonban rekeszekkel osztják három részre a begyűjtőkocsit, így habár úgy látszik, hogy egy helyre ürítik a hulladékokat, mégis külön rekeszbe kerülnek.
Hazai viszonylatban ez nem mindig így működik, hiszen a köztisztasági vállalatok kocsijai egybeöntve szállítják el az előzőleg (részben) különválogatott hulladékokat, mondván, hogy úgyis újból lesznek válogatva azok. Ezáltal azonban egyrészt semmibe vevődik a lakosság szelektív hulladékgyűjtési igyekezete, illetve szennyeződnek az anyagtípusok is.
Kapcsolódó dokumentum:

9. Mit tegyünk a használt étolajjal?

Lefolyóba öntve, az olaj könnyen hozzátapadhat a vezeték belső falához, magához vonzza a különböző szennyeződéseket. Ez idővel akár a vezeték eldugulásához is vezethet. Az olaj ugyanakkor mivel könnyebb a víznél, a szennyvíztisztítóban a víz felszínén marad és megnehezíti a víz megtisztításában szerepet játszó baktériumok oxigénhez jutását is.
A vendéglátóhelyek kötelesek az általuk termelt használt zsiradékokat, olajakat szakcégnek leadni, de sajnos jelenleg a lakosságnak nem sok lehetősége van a használt étolaj leadására. Jelenleg a MOL Románia egyes benzinkútjainál lehet leadni állandó jelleggel a használt étolajat, illetve néhány egyesület, szervezet időszakos begyűjtési kampányokat is szervez.
 Az étolajat elsősorban biodízel adalékanyagként hasznosítják, de festékgyártásban, aszfaltgyártásban is hasznosítják.

10. Újrahasznosítható a papírpohár?

A papírpoharak egyre népszerűbbé váltak, már nemcsak kávék, űdítők fogyasztására használják, hanem akár fagylaltot, csokoládét és sok más terméket is csomagolnak ezzel a technológiával.
A papírpohár látszólag jóval környezetbarátabb csomagolásnak tűnik, mint például a műanyag (polipropilén) társa, de a valóságban nem épp ennyire egyszerű a helyzet. Értelemszerűen a papír önmagában nem tudja ellátni a cseppfolyós termékek tárolásához szükséges vízzáró funkciót. Ezért még a gyártás során polietilén réteggel vonják be a kartont, amely fontos szerepet játszik a későbbiekben is, hiszen megolvasztásával össze tudják ragasztani a papír falát, így nincsen szükség ragasztóanyagra.
A probléma igazából annak használata után kezdődik, hiszen szinte sehol sem oldható meg az újrahasznosítása, így használat után lerakóba, esetenként hulladékégetőbe kerül. Létezik néhány kezdeménye-zés, amely ezen hulladéktípus feldogozásával foglakozik, de összeségében még túlságosan szigetszerűek ezek.
A legegyszerűbb jelenleg, hogy ahol lehetőség van saját poharunkat használjuk, vagy műanyag poharat, amelyet a szelektív gyűjtőbe dobhatunk.
Hasznos:
Papírpoharak: Anyagok és technológiák –
http://epa.oszk.hu/00800/00863/00054/pdf/EPA00863_papiripar_2015_1-2_22-25.pdf 
Hogyan készül? A papírpohár – https://www.youtube.com/watch?v=JWk17DE1J_E 

11. Hogyan történik a használt ruhák újrahasznosítása?

Már hazai szinten is egyre elterjedtebbek a használt ruha begyűjtő edények, gyakran megpillanthatjuk a gyűjtőszigetek szomszédságában kihelyezett fehér begyűjtő edényt. Ide dobhatjuk a már megunt, vagy tönkre ment ruhánkat, cipőnket. A begyűjtött ruhák egy kis része a itthon különböző civil szervezetek segítségével eljut a rászorulókhoz, nagyobb része pedig újrahasznosításra kerül. Ez hasznos lehet a civileknek, hiszen anélkül, hogy működtetni, összegyűjteni, válogatni, tárolni kellene a ruhákat egy bizonyos mennyiségű ruhát kapnak amelyet továbbítani tudnak a rászorulók részére. A cégnek is természetesen hasznos, hiszen a civil szervezetek, önkormányzatok „logója mögé bújva” jobban tudják mozgósítani a lakosságot, ennek megfelelően nagyobb mennyiségű ruhát tudnak begyűjteni. Rendszerint a civil partnereknek nincsen rálátása arra, hogy mekkora mennyiségű hulladék gyűl össze, mennyi az, ami abból hozzá kerül. Bizalomra van alapozva az együttműködés, ami helyén való, de mivel a civilek adják az „arcukat, hírnevüket” a történethez lehet, hogy nem elegendő.

Nyugaton természetesen jóval több jó minőségű ruha kerül a begyűjtőkbe, így azok nagy része használtruha kereskedésekbe kerül főként afrikai és európai országokban. A már nem értékesíthető ruhák egy részéből ipari vatta készül, amelyet tömőanyagként használnak fel például párna gyártásakor. Az újrahasznosítás során ugyanakkor nem szőtt textíliát is előállítanak, vagy ipari tisztító rongyként kerülnek értékesítésre.

Nem utolsó sorban vannak cégek, amelyek a ruhák átalakítását, javítását követően értékesítik az megújult termékeket.

Hasznos:
Temaforg

12. Mi az előnye az optikai hulladékválogatásnak?

A hulladékok anyagonkénti, színszerinti szétválogatására szolgál az optikai válogató rendszer (NIR) is.  A rendszer segítségével külön lehet választani például a műanyaghulladékok közül a PET, PP, PS, HDPE, PVC típusúakat. A rendszer lényege, hogy a hulladékok egy fénynyaláb előtt haladnak el, amely a visszaverődő fény segítségével felismeri a különböző hulladéktípusokat, majd egy légfúvó kiválasztja a megfelelő kategóriákra. A hulladékok 2,8 m/s haladnak el az érzékelő előtt, amely 20 ms alatt felismeri a különböző anyagtípusokat. Az optikai válogatószalagok pontosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy például az üveg hulladékok válogatása után alig 0,3% szennyeződést tartalmaz az anyag.

Hasznos
Managementul deseurilor – Radu V Pascu

13. Hogyan működik a mágneses leválasztás?

Akár lerakásra kerülő hulladékok előkezelésekor, akár szelektív hulladékok válogatásakor fontos szerepe van a mágneses leválasztásnak, amely során a mágnesezhető fémeket választják ki a hulladékok közül. Azért, hogy hatékony legyen a leválasztás fontos a hulladékok előzetes darabolása, az optimális hulladékméret 1-10 cm között van. A vegyes hulladékokat szállító szalag fölött helyezkedik el (párhuzamosan vagy keresztben) egy másik futószalag, amelynek belsejében egy elektromágnes található. Ez kiemeli a hulladékáramból a mágnesezhető fémeket és egy begyűjtőbe ejti őket.

Hasznos:
Managementul deseurilor – Radu V Pascu

14. Hogyan hasznosítják újra az üveghulladékot?

Az üveg minősége újrahasznosítása során nem romlik, és elméletileg végtelen alkalommal újrahasznosítható. Újrahasznosítása környezetbarát, hiszen az üvegtörmelék beolvasztásához 25%-al kevesebb energiára van szükség, mintha az üveget kvarchomokból állítanák elő. A gyártás során akár az anyag 95%-a is másodnyersanyag lehet.Akárcsak más hulladéktípusoknál, az üveg esetében is az ország köteles a piacra dobott hulladék egy bizonyos százalékát (60%) visszagyűjteni. Évekig jelentős probléma volt az üveghulladék, mert csak a tiszta üveghulladékot tudták újrahasznosítani, a többieket építőiparban használták fel. E miatt sokszor a cégek összegyűjtötték a gyűjtőharangok tartalmát, de nem tudták azokat értékesíteni. Ma már a szelektív hulladékgyűjtő szigeteknél rendszerint jelen van a zöld begyűjtő is, amelybe a lakosság bedobhatja a fehér és a színes üveghulladékot. Mivel a vegyes, különböző színű üvegtörmelékből csak színes üveget lehet előállítani, nyugaton már rendszerint, külön gyűjtik a zöld gyűjtőedénybe a színes üvegeket, a fehérbe pedig a fehér üveget.A begyűjtött üveghulladékok a rendelkezésre álló technológia függvényében különböző fázisokon mennek keresztül, amelyek során elérik, hogy a lehető legtisztább másodnyersanyag keletkezzen.
Ezek a lépések lehetnek pl:
– Összezúzzák az üveghulladékot, így kezelhetőbbé válik, könnyebben kilehet választani az idegen anyagokat, ugyanakkor a beolvasztás is energiahatékonyabb.
– Mágneses leválasztó segítségével kiválasztják a mágnesezhető fémeket a hulladék közül.
– Magas hőmérsékleten kezelik a hulladékot, elégetve az ételmaradékokat, különböző szennyeződéseket.
– Kézi válogatás segítségével kiválasztják a nagyobb szennyeződéseket (papír, címke).
– Optikai válogató gép segítségével szétválogatják a különböző színű üvegtörmeléket.
A hulladéküveget használhatják új öblös üvegek előállítására, de jelentős szerepet kapnak az építőiparban is. Üvegtörmeléket kevernek gyakran a betonhoz, de használják üveggyapotként épületek szigetelésére.

Hasznos
Glass packaging institute
Az üveghulladék és annak újrahasznosítási lehetőségei az építőiparban

15. Mi lesz az alumínium hulladékkal?

Az alumínium egy elterjedt csomagolóanyag, gyakran használják üdítő, sör csomagolására, vagy éppen fóliaként csomagolásra. Előnye, hogy akárcsak az üveg, korlátlan alkalommal újrahasznosítható, nem romlik a minősége, könnyű, nem törékeny. Természetesen hátránya is van, hiszen előállítása rendkívül energiaigényes, ezzel szemben használata gyakran csak néhány percig tart, utána hulladékká válik. Az alacsony szelektálási százalék miatt pedig kijelenthető, hogy jelentős része a lerakóban végzi.
A szelektív hulladékgyűjtési rendszer keretében a sárga begyűjtő edénybe kell dobni, majd mielőtt a begyűjtéssel foglalkozó cég tovább adná újrahasznosítani, kiválogatja ezeket.
A válogatás során beőrlik a hulladékokat, hogy kezelhetőbbek legyenek, eltávolítják az idegen anyagokat, majd a futószalag elhalad a mágneses leválasztó alatt, az kiemeli az acél dobozokat, és külön begyűjtőbe ejti. A festékréteget forró levegő segítségével leégetik (500 fok), majd az olvasztókemencében beolvasztják, új tárgyakat készítenek belőle.

Hasznos
Az alumínium italdobozok körforgása 
Alupro

Lerakás

1. A lerakó felépítése

A hulladéklerakó, a hulladékok végleges lerakására szolgáló, a talajban, vagy föld alatt kialakított létesítmény. A lerakásra kerülő hulladékokat figyelembe véve három csoportra oszthatjuk a lerakókat:
– A osztály – veszélyes hulladéklerakó
– B osztály – nem veszélyes hulladékok
– C osztály – inert hulladékok
A lakosság által termelt hulladékok a nem veszélyes lerakóba kerülnek.,

Kialakításuk szerint különbözőek lehetnek:

A modern hulladéklerakók elsősorban attól különböznek a szemétgödröktől, hogy a szigetelésnek köszönhetően a hulladék nem érintkezik a talajjal, élővizekkel.

Általánosan egy lerakó a következőképpen néz ki:
A lerakó alján legalább 1 méter vastag természetes szigetelőréteg kell elhelyezkedjen. Abban az esetben, ha a talaj nem rendelkezik a megfelelő szigetelési tulajdonságokkal ezt a szigetelő réteget mesterségesen is ki lehet alakítani. Ez a réteg legalább fél méter vastag kell legyen.
Az agyag réteg felett helyezkedik el a monitoring rendszer, amely feladata az elkövetkezőkben jelezni, ha a szigetelésben meghibásodás történik. Erre az érzékelő hálózatra kerül a legalább 2 mm vastag polietilén fólia (PEHD), majd a geotextil.
A következő fél méter vastag kavicsréteg feladata, hogy segítsen a csurgalékvíz összegyűjtésében, ezt követi még egy geotextil réteg, amely megakadályozza, hogy a kavicsréteg a szeméttel kapcsolatba kerüljön, gyengítse annak vízáteresztő képességét.
A keletkező csurgalékvízet összegyűjtik, a lehetőségek szerint már a helyszínen tisztítják, előtisztítják. A termelődő gázt is összegyűjtik, hasznosítják (pl. épületek fűtésére), vagy elégetik.

2. Miért hasznos a geofizikai ellenőrző rendszer?

Az érzékelőhálózat szerepe jelezni a gyártás során, építéskor vagy az üzemeltetés során keletkezett esetleges meghibásodásokat a lerakó szigetelésében felhasznált HDPE rétegben. Az agyagréteg és a HDPE fólia közé rács formában pl. 5 x 5 méter távolságra szenzorokat telepítenek, amelyek érzékelik, ha akár csak egy tűhegynyi sérülés is keletkezik a fólián.
Az építkezés során fontos időszakonként ellenőrizni a szigetelést, hogy az esetleges hibákat minél hamarabb kilehessen javítani. Az építkezés során a szigetelés sérülhet a nem megfelelő hegesztés miatt, a kavicsok átnyomása által, emberi mulasztásból stb. A hulladéklerakó üzemeltetése közben sem lehet kizárni a szigetelés sérülését, hiszen a rágcsálók, tüzek károsíthatják, hulladékok átszúrhatják azt.
A lerakó működésbe helyezését követően a legkritikusabb természetesen az első hulladékrétegek lehelyezése, amikor elsősorban a nagyobb méretű hulladékok kiszúrhatják a szigetelőréteget.

Hasznos:
Geoelectro Geofizikai Monitoring Rendszer
Geofizikai monitoring rendszerrel történő szigetelő fólia ellenőrzés

3. Miért kell tömöríteni a lerakott hulladékot?

A hulladéklerakóba kerülő anyagokat folyamatosan tömöríteni kell, hogy egyrészt több anyag férjen el benne, növelni lehessen annak élettartamát, ugyanakkor stabilabbá válik,  csökken a vízáteresztő képessége is. A tömörítést egy fogazott hengerrel ellátott célgéppel, a kompaktorral végzik. A lerakóra beérkező hulladéknak köbméterenként 0,15 – 0,25 tonna a tömege, ez a tömörítést követően az 1 tonna/köbmétert is elérheti. Megközelítőleg minden méter után tömörítik a lerakott hulladékokat.

Hasznos
Hulladéklerakók üzemeltetése 

4. Miért kell rendszeresen letakarni a lerakott hulladékokat?

Fontos, hogy a lerakott és tömörített hulladékokat műszakonként (1,5 – 2 méter vastag réteg) legalább egyszer letakarják szerves anyag mentes hulladékkal. Ez a 20-25 cm vastag réteg csökkenti a hulladékkal kapcsolatba kerülő víz mennyiségét, ezáltal a keletkező csurgalékvíz mennyiségét. Megakadályozza ugyanakkor, hogy a szél elhordja a könnyebb hulladékokat, valamint megnehezíti a madarak, rágcsálók hozzáférését is a lerakott hulladékokhoz.

Hasznos:
Hulladéklerakók üzemeltetése 

5. Mi a csurgalékvíz?

Csurgalékvíznek nevezik a hulladéktárolóból elvezetett vizet, amely egyrészt a tárolt hulladékokból, illetve a rájuk eső csapadék nyomán keletkezik. A depónia alján elhelyezkedő csőrendszer segítségével ezeket egy tároló medencében összegyűjtik, az engedélyek függvényében előtisztítják, vagy tisztítják.

6. Hogyan gyűjtik össze a csurgalékvízet?

A hulladéklerakó üzemeltetése során gondoskodni kell a csurgalékvíz összegyűjtéséről, annak megtisztításáról is.
A HDPE szigetelőrétegre egy réteg geotextil kerül, mely szerepe megvédeni a műanyag szigetelést a sérülésektől, majd ezt követi a csurgalékvíz begyűjtésére alkalmas csőrendszer. A HDPE vezeték átmérője legkevesebb 25 cm kell legyen, melynek a felső 2/3-ad részén lyukak találhatóak, ezek segítségével gyűjti össze a csurgalékvízet.
A vezetékre kerül a legkevesebb 50 centiméter vastag kavicsréteg. Ezt követően gyakran használnak még egy geotextil réteget, amely célja a kisebb hulladékok fenntartása, így előzve meg a kavicsréteg réseinek az eltömődését, amely nehezíti csurgalékvíz összegyűjtését.
Az első méter lerakott hulladék közepes méretű kell legyen és nem szabad tömöríteni.
Az összegyűjtött csurgalékvízet a lehetőség szerint elszállítják tisztítani, vagy helyben tisztítják. Ha csak előtisztítják, akkor a szennyvízhálózatba kell beleengedni, ha azonban van a létesítménynek saját tisztítóállomása, akkor a természetbe is visszaengedhető a megtisztított víz.
Hasznos:
Ordinul nr. 757 din 26 noiembrie 2004 pentru aprobarea Normativului tehnic privind depozitarea deşeurilor
Ghid privind depozitarea deşeurilor menajere
Kapcsolódó dokumentumok

7. Miért helyeznek gumiabroncsokat a lerakó aljába?

A hulladék gumiabroncsokat lerakók szigetelésének védelmére is használhatják. A hulladéklerakók különböző szigetelőrétegekkel vannak ellátva, amelyek megakadályozzák, hogy a szemét, vagy az azon átfolyó csurgalékvíz érintkezésbe kerüljön a talajjal, talajvízzel. A HDPE szigetelőréteg felett kell kialakítani egy 50 centiméter vastagságú kavicsréteget, amely szerepe a csurgalékvíz összegyűjtése. Azért, hogy ez a kavicsréteg ne mozduljon el a lerakó lejtősen kiképzett oldalán, vagy a lerakott szemét ne karcolja, rongálja meg a szigetelést, rögzítő elemeket szoktak kihelyezni. Erre általában használt gumiabroncsot használnak. A gumiabroncsokat egymás mellé helyezik, összekötözik, és a lerakó szélén oszlopokhoz rögzítik. Néhol eltávolítják a gumiabroncsok felső oldalait, így amikor ráterítik a kavicsréteget nem maradnak kitöltetlen részek és a későbbiekben nem mozdulnak el az abroncsok.

A gumiabroncs tehát segít, a csurgalékvíz mozgását, összegyűjtését lehetővé tevő kavicsréteg stabilizálásában, de védelmet is nyújt a szigetelőrétegnek, hogy a lerakásra került, tömörített szemét ne rongálja meg azt.

Hasznos:
Hulladéklerakók építése során általánosan használt mechanikai védelem kialakítása

8. Hogyan néz ki egy veszélyeshulladék-lerakó?

A veszélyeshulladék-tárolók felépítése részben hasonlít a hagyományos hulladéktárolók szerkezetéhez, de a hulladék típusa miatt értelemszerűen komolyabb biztonsági intézkedésekre is szükség van szükség. Rendszerint rögzített, vagy mozgatható tetővel ellátott tárolók, amelyek szerepe, hogy a minimálisra csökkentsék a hulladékkal érintkező csapadékot.
A hulladéktároló alja a következő szigetelési rétegekkel rendelkezik:
–          6 réteg, 25 centiméter vastag tömörített agyagréteg
–          2,5 mm vastagságú HDPE lemez
–          geotextília (2000 g/négyzetméter)
–          110 milliméter átmérőjű cső a csurgalékvíz összegyűjtésére
–          50 cm agyag szigetelőréteg
–          geoelektromos monitoring rendszer
–          2,5 mm vastagságú HDPE lemez
–          geotextília (2000 g/négyzetméter)
–          250 milliméter átmérőjű cső a csurgalékvíz összegyűjtésére
–          50 cm vastag kavicsréteg
–          geotextília
–          homok
A veszélyes hulladékokat szabályszerű tároló edényekben lehet leadni: zsákok, hordók, konténerek. A telephelyen lerakási naplót vezetnek, amely segítségével rögzítik minden rakomány, hulladéktípus pontos helyét.
Miután a tároló megtelt, annak lezárása az alábbiaknak megfelelően történik:
–          50 cm vastag alapréteg (ásványi hulladékok)
–          2 darab, 25 cm vastag agyagréteg
–          geotextília (600 gr/négyzetméter)
–          30 cm vastag kavicsréteg
–          geoszintetikus áteresztő réteg
–          85 cm agyagos, köves földréteg
–          15 cm talaj
–          eróziótűrő növényzet

Hasznos
Viviani Salubritate S.A.
Sajókazai Hulladékkezelő Centrum

9. Miért kell a lerakón keletkezett gázt összegyűjteni?

A hulladékok lerakását követően megközelítőleg fél év után elindul a gázképződés, amely 6-7 év után éri el a maximumot, de akár a bezárását követő 15-20 évben is termelődhet még gáz a lerakón. Gáz a lerakón a szerves anyag anaerob lebomlása következtében keletkezik (metán, széndioxid, kén-hidrogén stb). Ezért minden olyan lerakónak, amelybe szerves anyagok is lerakásra kerülnek meg kell oldani a keletkező gáz összegyűjtését. Ezáltal egyrészt csökken a légkörbe kerülő metán mennyisége, amely ugyanakkor a levegővel elegyedve robbanásveszélyes is lehet.

Az összegyűjtés fontossága mellett szól, az is, hogy energiát lehet termelni a begyűjtött metánból. Abban az esetben, ha nincsen lehetőség a metán energetika hasznosítására, az összegyűjtött gázt fáklyázással semmisítik meg, így egyrészt csökkeni a robbanásveszély a hulladéklerakón, de ugyanakkor mivel a metán jóval erősebb (20-32-szer) üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid környezetvédelmi szempontból sem elhanyagolható. Becslések szerint a világ metán kibocsájtásának 8-18%-a köthető a hulladéklerakókhoz.

A gázgyűjtő rendszereket a lerakók építése során készítik el, amelyek kútból, gázgyűjtő vezetékekből, kompresszorból és az égetést elvégző fáklyából áll. A gázgyűjtő rendszer utólag is kiépíthetik, olyan régi lerakóknál, amelyek nem rendelkeznek ezzel. Ebben az esetben kutakat fúrnak. A gázgyűjtő kutak a hulladéklerakó felületén lehetőleg egyenlő távolságban, megközelítőleg 50 méterre kell elhelyezni. Átmérőjűk változó lehet 600-1200 mm között változhat, amely közepében található egy perforált PVC vagy HDPE cső, ezt veszi körül a kavics, homok szűrőréteg. A magasságúk a lerakó magasságával párhuzamosan növelhető.

A termelődő depóniagáz mennyiségével kapcsolatosan elég eltérőek az adatok, megközelítőleg 1 tonna hulladékból 7-12 köbméter gáz keletkezhet. Ez természetesen függ a lerakó korától, tömörítés fokától, hulladék összetételétől stb. Amennyiben a metán tartalom eléri az 50-65%-ot akkor gázkazánokban hasznosítható, ha nem akkor csak földgázzal keverve hasznosítható.

 

 

Hasznos
Managementul deseurilor – Radu V Pascu
Hulladéklerakóban keletkező biogáz hasznosítása
Gaze de depozit – Oportunităţi de valorificare la depozitul de deşeuri municipale la Pata rât, Cluj Napoca

10. Mechanikai-biológiai előkezelés haszna

A stabilizálási eljárást során csökken a vegyes háztartási szemét térfogata, súlya nedvességtartama és könnyen szétválasztható a biológiailag lebomló anyagok, fém, üveg hulladék. Az eljárás célja két részre osztani a beérkező hulladékot: tűzelőanyag illetve lerakásra kerülő részek.

A technológia lépései:
* A vegyes hulladékot felaprítják (250-300 mm), ezáltal jobban összekeveredik, illetve kevesebb anaerob gócpont alakul ki.

* Az aprított hulladékot 2-3 méter magas, betonfalakkal kialakított rekeszekbe tárolják, levegőt fújnak, miközben egy takarófóliával letakarják a prizmát. Ezek mérete kb. 300-400 köb-méter. A levegőztetés folyama-tosan működik így lehet elkerülni, hogy eltömődjenek a nyílások. Az optimális levegőztetés érdekében hőmérséklet és oxigén-tartalom mérő szondákat helyeznek el. A prizmába túlnyomás alakul ki, amely segít az oxigén egyenletes eloszlásában, illetve megaka-dályozza, hogy túl gyorsan, túl sok nedvesség távozzon.
* Ez a folyamat 3-4 hétig tart, amely alatt nincsen szükség a nedvességtartalom szabályozására, valamint az anyag átforgatására. A prizmában 70-80 fokos hőmérséklet alakul ki, a szerves anyag nagyrésze lebomlik és jelentősen csökken az egészségre káros anyagok mennyisége.
* A stabilizátumot dobrosta segítségével szétválasztják 30-50 mm nagyságú tüzelőanyagra, valamint lerakásra kerülő anyagra.
Az aprított hulladék tömege 25-40%-al, térfogata közel 50 %-al csökken a stabilizálás során. Egy tonna „nyers” szemétből, a stabilizálás követően kb. 0,7 tonna kerülhet rostálásra, és a lehetőségek szerint ebből 0,25 tonna tüzelőanyag, 0,42 tonna lerakásra kerülő anyag, illetve 0,02 tonna vashulladék marad hátra.

Hasznos
Hulladékgazdálkodás
Mechanikai biológiai stabilizálás

11. Miért hasznos a vegyes háztartási szemét előkezelése?

Habár hazai szinten újszerű dolognak számít, ha a vegyes háztartási hulladékaink modern, szigetelt lerakóra kerülnek, tőlünk nyugatabbra ez már rég nem elég. Magyarországon például a vegyes háztartási hulladék csak előkezelést követően kerülhet lerakóra. Az előkezelés (stabilizálás) célja, hogy különböző műveletek segítségével csökkentsék a lerakásra kerülő hulladék nedvességtartamát, könnyebben kezelhetővé váljon, valamint hasznosítható anyagot nyerjenek ki belőle. Ezen folyamatok segítségével közel a felére lehet csökkenteni a lerakásra kerülő mennyiséget, amely tény nem elhanyagolható.

Maga a stabilizálás többféleképpen történhet, mi az Ökörvölgy-telepi hulladékkezelő központban tapasztaltak alapján ismertetjük ezt:
A telephelyre kerülő vegyes háztartási hulladékot a beérkező autó egy csarnokban leüríti, ahonnan egy futószalag az előaprítóba szállítja, ahol 100-120 mm darabokra aprítják a hulladékokat. Tovább haladva egy mágneses szalag alatt halad el a hulladék, ahonnan kiemelik a mágnesezhető fémeket. Rostálás segítségével két frakcióra (60 mm alatti és feletti) válogatják a hulladékot. A 60 mm alatti frakció először stabilizálásra kerül, majd újból rostálják. A 20 mm alatti hulladékokat a rekultiváció során hasznosítják, míg a 20-60 mm közötti részt lerakóban helyezik el.
A 100-60 mm közötti frakciót fajsúly szerint osztályozzák. A nehezebb frakció – amelyet főként kő, tégla, üveg stb alkotja – lerakásra kerül. A könnyű frakciót nagyrészt papír, textil, műanyag, fa hulladékból áll, ezek utóaprítás segítségével 30 mm-nél kisebb részekre aprítódnak, bálázzák és a későbbiekben energetikai hasznosításra kerülnek.
Kapcsolódó dokumentum:

Kérdezz

    Back To Top