Megelőzés
1. Mit árul el a Möbius-hurok?
A különböző termékek csomagolásán gyakran találkozhatunk a három egymásba mutató nyíllal, azaz a möbius-hurokkal. Ezt rendszerint egy szám, illetve egy betű kombináció kíséri, amely segíthet abban, hogy megtudjuk, milyen anyagból készült egy-egy csomagolóanyag, de segít a tudatos vásárlás, szelektív gyűjtés során is.
Habár egységesen például a műanyagot a sárga begyűjtőbe dobjuk, tudnunk kell, hogy műanyag és műanyag között is különbség van, akárcsak más hulladéktípusok esetében is. A későbbiekben ahhoz, hogy új termékek születhessenek ezeket típusonként külön kell válogatni.
A möbius-hurok jelenléte a csomagolóanyagon azonban nem garancia arra, hogy az újra is hasznosítható. Sok esetben a csomagolóanyagok szennyeződést tartalmaznak, vagy más anyagokkal kombinálják, ami megnehezíti azok későbbi feldolgozását. Ilyenek például a sörös, ásványvizes címkék, tejtermékeket borító alumíniumfóliák, egyes műanyag-zacskók, vagy eseteként akár az italos karton csomagolóanyagok is. Műanyag csomagolóanyagoknál például a 7-essel jelölt esetében (other) nem lehetséges annak anyagában történő újrahasznosítása, a lerakóban végzi.
Leggyakrabban a következő hulladéktípusokkal találkozhatunk:
Jelőlés Megnevezés Csomagolóanyag
1 – PET Polietilén-tereftalát Műanyag palack, tojástartó
2 – HDPE v.PE-HD Nagy sűrűségű polietilén Samponos doboz, mosószeres doboz
3 – PVC Polivinil-klorid Csövek, kábelbevonatok,
4 – LDPE v. PELD Alacsony sűrűségű polietilén Nedvestörlő csomagolása, krémes flakon
5 – PP Polipropilén Műanyagpohár, pohár, szatyor, margarinos doboz, cd tartó
6 – PS Polisztirol Egyszer használatos tányér, pohár, villa, kanál
7 – O Más tipusú műanyag Élelmiszer csomagolás
9 – ABS Akrilnitril-butadién-sztirol Távirányító
20 – PAP Hullámkarton Elektronikai cikkek csomagolása
21 – PAP Más papír Csokoládé csomagolása, papírtasak
22 – PAP Papír Tojástartó, konzerv címke
40 – FE Acél Konzervdoboz, sörösdoboz
41 – ALU Alumínium Üdítős-, sörös doboz, dobozfedél
58 – PC Polikarbonát CD/DVD
70 – GL Vegyes üveg Bébiételes üveg
71 – GL Tiszta üveg Sörös üveg
72 – GL Zöld üveg Sörös üveg
81 – C/PAP Papír és műanyag Szappan-, puding csomagolása
84 – C/PAP Papír, műanyag, alumínium Italos karton csomagolás
94 – PMMA Poli(metil-metakrilát) Plexi-üveg, repülőgép ablak
Hasznos linkek:
https://en.wikipedia.org/wiki/Recycling_codes
https://is.muni.cz/el/1431/podzim2013/C7935/Recycling_codes_WIKI_ENG.pdf
http://www.colectaredeseuri.ro
Kapcsolódó dokumentum:
2. Mit tehetünk a kéretlen szórólapok ellen?
Gyakori probléma, hogy a postaládánk különböző cégek szórólapjaival van tele, amely egyrészt megnehezítik a számunkra fontos levelek átvételét, de ugyanakkor, ha számunkra feleslegesek, akkor jelentős hulladékképződést is jelentenek.
Mi az, amit tehetünk? A legfontosabb, hogy jelezzük a szórólap kiterjesztők irányába, hogy nem kérünk szórólapot. Ezt egyszerűen megtehetjük, ha egy címkére ráírjuk és felragasztjuk a postaládánkra. Számos országban öntapadósokat lehet kérni civil szervezetektől, postahivataltól, amelyen vagy az szerepel, hogy kér szórólapot, vagy az hogy nem. Így csökkenthetőek a kihordók, cégek és a lakosság közti súrlódások, amely mindkét fél számára hasznos lehet.
Hazai szinten természetesen előfordulhat, hogy nem elegendő, ha kitesszük a felhívást, lehet, hogy a szórólapok ezt követően is belekerülnek a postaládánkba. A Zöld SzékelyFöld Egyesület példáját követve, tegyük borítékba és küldjük vissza a cégnek a szórólapot egy felhívás kíséretében. Hogy ez eredményes lehet, mi sem bizonyítja jobban, hogy egy országos áruház igazgatója is visszajelzett, hogy tiszteletben tartják a lakók kérését, és amennyiben mégis szórólap kerülne egy ilyen postaládába, jelezzük és intézkedik.
Az info@zoldszekely.ro email címen kérhet matricát a Hangyasulitól.
Kapcsolódó dokumentum:
keretlen-szorolapok
3. Mit jelent a hulladékgazdálkodási sorrend?



4. Gumiabroncsok címkézése
Nemcsak az elektronikai cikkek, hanem más termékek esetében is találkozhatunk energiahatékonyságot jelző címkével. Ilyen például a gumiabroncs is. A jelzések segítségével a vásárló könnyebben összetudja hasonlítani a különböző gumiabroncsokat, ezáltal biztonságosabb, környezetbarátabb terméket vásárolhat. A gyártókat ugyanakkor arra ösztönzi, hogy fejlesztések során ezeket a szempontokat szem előtt tartsák, minél jobb kategóriájú abroncsokat gyártsanak. A 2012. novemberétől használatos címkén három fontos adat van feltűntetve:



5. Energiahatékonysági címke
Az egyes termékcsoportokon belül (égők, mosógép, televízió, gumiabroncs, légkondicionáló stb.) egységes energiafogyasztási címkék kerültek kidolgozásra, amelyek egyrészt megkönnyítették a vásárlói döntéseket, de ugyanakkor a termelőket is újabb fejlesztésekre ösztönözték. A címke tartalmaz egy A-G kategóriás besorolást, amelyen az A kategória a legtakarékosabb. Ez a lista idővel tovább bővült és megjelentek az A+, A++, A+++ kategóriás készülékek is. Mivel az elmúlt időszakban szinte csak A kategóriás, és attól jobb készülékek készültek, szükséges volt felülvizsgálni a rendszert, és 2017. augusztus 1-től újra csak a A-től G kategóriáig történő osztályozást használják, aktualizált értékekkel.
Kapcsolódó dokumentum:
Újrahasznosítás
1. Újrahasznosítható az italos kartondoboz?



Az újrahasznosítás során elsősorban külön kell választani a különböző hulladékrétegeket (papír, műanyag, alumínium). Az italos dobozokat felaprítják, áztatják, keverik. A doboz papírrostjai átáznak és fellazulnak, elválnak a többi rétegtől. A papírpép egy szűrő henger lyukaink keresztül távozik, és új papír gyártására használják fel. A többi komponenst – a polietilént és az alumíniumot -, az alkalmazott technológia függvényében, vagy különválasztják, vagy együtt használják fel.
Gyakran ezt cementgyárakban használják fel katalizátorként, olajt, alumínium téglákat készítenek, de magas nyomáson való összepréseléssel például Indiában tetőfedő lemezeket is készítenek, amelyek jóval könnyebbek a hagyományosan használt beton lemezeknél.
2. Miért előnyös a földbesüllyesztett hulladékbegyűjtők használata?
Háztartási szemét és szelektív hulladékok begyűjtésére egyaránt használják ezt a begyűjtési típust. Esztétikailag kedvező hatása van, hiszen a begyűjtőedény kis része látható, maga a hulladékok tárolása a föld alatt történik (ez alól kivétel a nem teljesen süllyesztett edények).
– Nagy tárolókapacitással rendelkeznek, így nem kell olyan gyakran kiszállni, üríteni, ugyanakkor kevesebb helyre van szükség.
– Mivel a hulladékok a földben vannak tárolva, ott alacsonyabb a hőmérséklet így lassítja a bomlási folyamatokat.
– Megnehezíti, adott esetben lehetetlenné teszi a guberálást.
3. Mi történik a használt gumiabroncsokkal?
A törvény kötelezi azokat a cégeket, akik gumiabroncs kereskedéssel foglalkozzanak, hogy visszavegyék a használt gumiabroncsot, függetlenül attól, hogy ott volt-e vásárolva vagy sem. A gyártókat szintén a törvény kötelezi, hogy ugyanazt a mennyiséget be is gyűjtsék, amit a piacra dobtak, ellenkező esetben kilónként 1 lejt kell fizessen a Környezetvédelmi Alapba.
A begyűjtési rendszer költségeit igazából a fogyasztó állja, hiszen gumiabroncs vásárlásakor kilónként 0,033 lejt fizet, azaz megközelítőleg 2,2 lejt egy átlagos gumiabroncs után.
Az újrahasznosítás kétféleképpen történhet: anyagában illetve energetikai hasznosítással. A begyűjtött gumiabroncsokat ledarálják (sok esetben ezt megelőzően kiszakítják belőlük a fémhuzalokat), majd különböző technológiák segítségével külön választják a gumit, fémet és textilt.
A fűtőértékét tekintve egy tonna gumihulladék 700 kg hagyományos fűtőanyagnak felel meg (24-28 MJ/kg). Használhatják cementgyárakban, elektromos áram és hő előállításánál, hulladékégetőkben.
A használt gumiabroncsokat különböző formában használhatják:
Teljes alakban: pl. hangszigetelő falak, támfalak, hulladéklerakó
Felvágva: pl. villamos sínek alá, zajcsökkentő szereppel
Darálva: pl. útépítésnél
Granulátum: játszótereknél biztonsági szőnyegekként, futófelületek borításaként.
Hasznos:
Cauciucurile uzate, materie prima pentru fabricile de ciment
Ecoanveloape.ro
4. Mi történik az hulladékválogató üzemben?



5. Milyen szelektív hulladékgyűjtési típusok léteznek?
Szelektív hulladékgyűjtéssel általában négy formában találkozhatunk településünkön:
Száraz-nedves gyűjtés: Elsősorban falvakon gyűjtenek ilyen módon hulladékot. Lényege, hogy a nedves és száraz hulladékokat külön gyűjtik. A módszer előnyét az jelenti, hogy könnyebb a száraz hulladékokat majd különválogatni, és egyúttal növelni lehet a száraz begyűjtőbe kerülő hulladékok mennyiségét. A száraz begyűjtőbe kell dobni az újrahasznosítható anyagokat (papír, üveg, fém, textil stb.), míg a nedves begyűjtőbe a háztartási nedves hulladékokat, pelenkát és más szennyezett hulladékokat. Hátránya azonban, hogy nem tudja kezelni a komposztálható anyagokat, hiszen azok is a nedves begyűjtőbe kerülnek.
Zsákos gyűjtés: Ez a begyűjtési módszer szintén családi házas övezetekre, falvakra jellemző, a nagy távolságok miatt nem tud hatékony lenni a gyűjtőszigetes módszer. A lakónak zsákokat adnak, amelyeket meghatározott időszakonként (kéthetente, havonta) összegyűjt a szakcég. A zsákokba általában vegyesen bele lehet tenni a különböző típusú újrahasznosítható hulladékokat. A válogatóműben, mielőtt futószalagra kerülne a hulladék, egy zsákfeltépő gép kibontja a hulladékokat, így nem okoz fennakadást a hulladékok szelektálásánál a zsák jelenléte, amely ugyanakkor szintén újrahasznosítható.
Hulladékgyűjtő szigetek: Ez a gyűjtéstípus településközpontokra, tömbházas övezetekre jellemző. Általában papírhulladékok és műanyag hulladékok gyűjtésére alkalmas gyűjtőedényeket helyeznek ki, esetenként ezeket egészíti ki az üveg-, valamint ruhabegyűjtő.
Hulladékudvarok: Nem igazán elterjedt ez a begyűjtési típus, pedig rendkívül hasznos. Itt elsősorban azokat a hulladéktípusoktól lehet megszabadulni, amelyek leadására a gyűjtőszigetek keretében nincs lehetőség. Ilyen például a gumiabroncs, bútor, építkezési törmelék, elektronikai hulladék stb.
Nyugaton a lakók fizetnek az átadott hulladék mennyisége után, nálunk a kialakulófélben levő hulladékudvaroknál ez ingyenes lesz.
Akciószerű gyűjtőprogramok: Civil szervezetek, a felelősség átvállalásával foglalkozó cégek rendszeresen szerveznek hulladékgyűjtéseket, amelyek során különböző hulladéktípusokat (elektronika, üveg, étolaj stb.) vesznek át a lakosságtól ingyenesen vagy előre meghatározott díjak ellenében.
6. Miért kell a szelektíven gyűjtött hulladékot újraválogatni?
A lakosság által szelektíven gyűjtött hulladék gyűjtőharangok, zsákok esetleg hulladékudvarok segítségével eljutnak a begyűjtést végző céghez. Ahhoz azonban, hogy ezeket értékesíteni tudja, el tudja adni egy olyan cégnek, amely ezekből új termékeket, nyersanyagot készít, meg kell győződjön, hogy begyűjtött hulladék megfelel az újrahasznosítási követelményeknek.
Vegyük például a sárga gyűjtőharangot. Általában ebbe kell dobni a műanyag és fém hulladékokat így egyértelműnek tűnik, hogy azért, hogy ezeket újrahasznosítani lehessen anyagtípusonként külön kell válogatni. A zsákos gyűjtés esetén mivel alapból több típusú hulladékot egy helyre kell tenni (papír, műanyag, fém) elengedhetetlen az újraválogatás.
Ugyanakkor a begyűjtőkbe jelentős százalékban olyan anyagok is bekerülnek, amelyek nem hasznosíthatóak újra, így ezeket is el kell távolítani.
7. Milyen színű tárolóba tegyük a különböző hulladékokat?
A szelektív hulladékgyűjtés megkönnyítése érdekében különböző színű begyűjtőkbe kell dobni a hulladéktípusokat. A műanyag és a kisebb fémhulladékokat a sárga begyűjtőbe, a papírt a kékbe, míg a vegyes üveghulladékokat a zöld edénybe kell dobni.
Olyan országokban, ahol előrébb járnak a szelektív hulladékgyűjtésben, még több lehetőség van. Gyakran az üveghulladékokat is kétfelé gyűjtik, a zöldbe a színes üvegeket (barna, zöld) míg a fehér üvegeket egy külön, fehér begyűjtőbe. Norvégiában (Stavanger) ugyanakkor minden háztartás egy piros begyűjtőt is kap, ahova a veszélyes hulladékokat tehetik. Barna edényt kapnak ugyanakkor a kertes házak, ahova a komposztálható hulladékokat dobhatják.
8. Hogyan történik a szelektíven gyűjtött hulladékok elszállítása?



9. Mit tegyünk a használt étolajjal?



10. Újrahasznosítható a papírpohár?






Papírpoharak: Anyagok és technológiák –
http://epa.oszk.hu/00800/00863/00054/pdf/EPA00863_papiripar_2015_1-2_22-25.pdf
Hogyan készül? A papírpohár – https://www.youtube.com/watch?v=JWk17DE1J_E
11. Hogyan történik a használt ruhák újrahasznosítása?
Már hazai szinten is egyre elterjedtebbek a használt ruha begyűjtő edények, gyakran megpillanthatjuk a gyűjtőszigetek szomszédságában kihelyezett fehér begyűjtő edényt. Ide dobhatjuk a már megunt, vagy tönkre ment ruhánkat, cipőnket. A begyűjtött ruhák egy kis része a itthon különböző civil szervezetek segítségével eljut a rászorulókhoz, nagyobb része pedig újrahasznosításra kerül. Ez hasznos lehet a civileknek, hiszen anélkül, hogy működtetni, összegyűjteni, válogatni, tárolni kellene a ruhákat egy bizonyos mennyiségű ruhát kapnak amelyet továbbítani tudnak a rászorulók részére. A cégnek is természetesen hasznos, hiszen a civil szervezetek, önkormányzatok „logója mögé bújva” jobban tudják mozgósítani a lakosságot, ennek megfelelően nagyobb mennyiségű ruhát tudnak begyűjteni. Rendszerint a civil partnereknek nincsen rálátása arra, hogy mekkora mennyiségű hulladék gyűl össze, mennyi az, ami abból hozzá kerül. Bizalomra van alapozva az együttműködés, ami helyén való, de mivel a civilek adják az „arcukat, hírnevüket” a történethez lehet, hogy nem elegendő.
Nyugaton természetesen jóval több jó minőségű ruha kerül a begyűjtőkbe, így azok nagy része használtruha kereskedésekbe kerül főként afrikai és európai országokban. A már nem értékesíthető ruhák egy részéből ipari vatta készül, amelyet tömőanyagként használnak fel például párna gyártásakor. Az újrahasznosítás során ugyanakkor nem szőtt textíliát is előállítanak, vagy ipari tisztító rongyként kerülnek értékesítésre.
Hasznos:
Temaforg
12. Mi az előnye az optikai hulladékválogatásnak?
A hulladékok anyagonkénti, színszerinti szétválogatására szolgál az optikai válogató rendszer (NIR) is. A rendszer segítségével külön lehet választani például a műanyaghulladékok közül a PET, PP, PS, HDPE, PVC típusúakat. A rendszer lényege, hogy a hulladékok egy fénynyaláb előtt haladnak el, amely a visszaverődő fény segítségével felismeri a különböző hulladéktípusokat, majd egy légfúvó kiválasztja a megfelelő kategóriákra. A hulladékok 2,8 m/s haladnak el az érzékelő előtt, amely 20 ms alatt felismeri a különböző anyagtípusokat. Az optikai válogatószalagok pontosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy például az üveg hulladékok válogatása után alig 0,3% szennyeződést tartalmaz az anyag.
Hasznos
Managementul deseurilor – Radu V Pascu
13. Hogyan működik a mágneses leválasztás?
Akár lerakásra kerülő hulladékok előkezelésekor, akár szelektív hulladékok válogatásakor fontos szerepe van a mágneses leválasztásnak, amely során a mágnesezhető fémeket választják ki a hulladékok közül. Azért, hogy hatékony legyen a leválasztás fontos a hulladékok előzetes darabolása, az optimális hulladékméret 1-10 cm között van. A vegyes hulladékokat szállító szalag fölött helyezkedik el (párhuzamosan vagy keresztben) egy másik futószalag, amelynek belsejében egy elektromágnes található. Ez kiemeli a hulladékáramból a mágnesezhető fémeket és egy begyűjtőbe ejti őket.
Hasznos:
Managementul deseurilor – Radu V Pascu
14. Hogyan hasznosítják újra az üveghulladékot?
Az üveg minősége újrahasznosítása során nem romlik, és elméletileg végtelen alkalommal újrahasznosítható. Újrahasznosítása környezetbarát, hiszen az üvegtörmelék beolvasztásához 25%-al kevesebb energiára van szükség, mintha az üveget kvarchomokból állítanák elő. A gyártás során akár az anyag 95%-a is másodnyersanyag lehet.Akárcsak más hulladéktípusoknál, az üveg esetében is az ország köteles a piacra dobott hulladék egy bizonyos százalékát (60%) visszagyűjteni. Évekig jelentős probléma volt az üveghulladék, mert csak a tiszta üveghulladékot tudták újrahasznosítani, a többieket építőiparban használták fel. E miatt sokszor a cégek összegyűjtötték a gyűjtőharangok tartalmát, de nem tudták azokat értékesíteni. Ma már a szelektív hulladékgyűjtő szigeteknél rendszerint jelen van a zöld begyűjtő is, amelybe a lakosság bedobhatja a fehér és a színes üveghulladékot. Mivel a vegyes, különböző színű üvegtörmelékből csak színes üveget lehet előállítani, nyugaton már rendszerint, külön gyűjtik a zöld gyűjtőedénybe a színes üvegeket, a fehérbe pedig a fehér üveget.A begyűjtött üveghulladékok a rendelkezésre álló technológia függvényében különböző fázisokon mennek keresztül, amelyek során elérik, hogy a lehető legtisztább másodnyersanyag keletkezzen.
Ezek a lépések lehetnek pl:
– Összezúzzák az üveghulladékot, így kezelhetőbbé válik, könnyebben kilehet választani az idegen anyagokat, ugyanakkor a beolvasztás is energiahatékonyabb.
– Mágneses leválasztó segítségével kiválasztják a mágnesezhető fémeket a hulladék közül.
– Magas hőmérsékleten kezelik a hulladékot, elégetve az ételmaradékokat, különböző szennyeződéseket.
– Kézi válogatás segítségével kiválasztják a nagyobb szennyeződéseket (papír, címke).
– Optikai válogató gép segítségével szétválogatják a különböző színű üvegtörmeléket.
A hulladéküveget használhatják új öblös üvegek előállítására, de jelentős szerepet kapnak az építőiparban is. Üvegtörmeléket kevernek gyakran a betonhoz, de használják üveggyapotként épületek szigetelésére.
Hasznos
Glass packaging institute
Az üveghulladék és annak újrahasznosítási lehetőségei az építőiparban
15. Mi lesz az alumínium hulladékkal?
Lerakás
1. A lerakó felépítése
A hulladéklerakó, a hulladékok végleges lerakására szolgáló, a talajban, vagy föld alatt kialakított létesítmény. A lerakásra kerülő hulladékokat figyelembe véve három csoportra oszthatjuk a lerakókat:
– A osztály – veszélyes hulladéklerakó
– B osztály – nem veszélyes hulladékok
– C osztály – inert hulladékok
A lakosság által termelt hulladékok a nem veszélyes lerakóba kerülnek.,
Kialakításuk szerint különbözőek lehetnek:
A modern hulladéklerakók elsősorban attól különböznek a szemétgödröktől, hogy a szigetelésnek köszönhetően a hulladék nem érintkezik a talajjal, élővizekkel.



2. Miért hasznos a geofizikai ellenőrző rendszer?
Hasznos:
Geoelectro Geofizikai Monitoring Rendszer
Geofizikai monitoring rendszerrel történő szigetelő fólia ellenőrzés
3. Miért kell tömöríteni a lerakott hulladékot?
A hulladéklerakóba kerülő anyagokat folyamatosan tömöríteni kell, hogy egyrészt több anyag férjen el benne, növelni lehessen annak élettartamát, ugyanakkor stabilabbá válik, csökken a vízáteresztő képessége is. A tömörítést egy fogazott hengerrel ellátott célgéppel, a kompaktorral végzik. A lerakóra beérkező hulladéknak köbméterenként 0,15 – 0,25 tonna a tömege, ez a tömörítést követően az 1 tonna/köbmétert is elérheti. Megközelítőleg minden méter után tömörítik a lerakott hulladékokat.
Hasznos
Hulladéklerakók üzemeltetése
4. Miért kell rendszeresen letakarni a lerakott hulladékokat?
Fontos, hogy a lerakott és tömörített hulladékokat műszakonként (1,5 – 2 méter vastag réteg) legalább egyszer letakarják szerves anyag mentes hulladékkal. Ez a 20-25 cm vastag réteg csökkenti a hulladékkal kapcsolatba kerülő víz mennyiségét, ezáltal a keletkező csurgalékvíz mennyiségét. Megakadályozza ugyanakkor, hogy a szél elhordja a könnyebb hulladékokat, valamint megnehezíti a madarak, rágcsálók hozzáférését is a lerakott hulladékokhoz.
Hasznos:
Hulladéklerakók üzemeltetése
5. Mi a csurgalékvíz?
Csurgalékvíznek nevezik a hulladéktárolóból elvezetett vizet, amely egyrészt a tárolt hulladékokból, illetve a rájuk eső csapadék nyomán keletkezik. A depónia alján elhelyezkedő csőrendszer segítségével ezeket egy tároló medencében összegyűjtik, az engedélyek függvényében előtisztítják, vagy tisztítják.
6. Hogyan gyűjtik össze a csurgalékvízet?






Ordinul nr. 757 din 26 noiembrie 2004 pentru aprobarea Normativului tehnic privind depozitarea deşeurilor
Ghid privind depozitarea deşeurilor menajere
7. Miért helyeznek gumiabroncsokat a lerakó aljába?
A hulladék gumiabroncsokat lerakók szigetelésének védelmére is használhatják. A hulladéklerakók különböző szigetelőrétegekkel vannak ellátva, amelyek megakadályozzák, hogy a szemét, vagy az azon átfolyó csurgalékvíz érintkezésbe kerüljön a talajjal, talajvízzel. A HDPE szigetelőréteg felett kell kialakítani egy 50 centiméter vastagságú kavicsréteget, amely szerepe a csurgalékvíz összegyűjtése. Azért, hogy ez a kavicsréteg ne mozduljon el a lerakó lejtősen kiképzett oldalán, vagy a lerakott szemét ne karcolja, rongálja meg a szigetelést, rögzítő elemeket szoktak kihelyezni. Erre általában használt gumiabroncsot használnak. A gumiabroncsokat egymás mellé helyezik, összekötözik, és a lerakó szélén oszlopokhoz rögzítik. Néhol eltávolítják a gumiabroncsok felső oldalait, így amikor ráterítik a kavicsréteget nem maradnak kitöltetlen részek és a későbbiekben nem mozdulnak el az abroncsok.
A gumiabroncs tehát segít, a csurgalékvíz mozgását, összegyűjtését lehetővé tevő kavicsréteg stabilizálásában, de védelmet is nyújt a szigetelőrétegnek, hogy a lerakásra került, tömörített szemét ne rongálja meg azt.
Hasznos:
Hulladéklerakók építése során általánosan használt mechanikai védelem kialakítása
8. Hogyan néz ki egy veszélyeshulladék-lerakó?



Hasznos
Viviani Salubritate S.A.
Sajókazai Hulladékkezelő Centrum
9. Miért kell a lerakón keletkezett gázt összegyűjteni?
A hulladékok lerakását követően megközelítőleg fél év után elindul a gázképződés, amely 6-7 év után éri el a maximumot, de akár a bezárását követő 15-20 évben is termelődhet még gáz a lerakón. Gáz a lerakón a szerves anyag anaerob lebomlása következtében keletkezik (metán, széndioxid, kén-hidrogén stb). Ezért minden olyan lerakónak, amelybe szerves anyagok is lerakásra kerülnek meg kell oldani a keletkező gáz összegyűjtését. Ezáltal egyrészt csökken a légkörbe kerülő metán mennyisége, amely ugyanakkor a levegővel elegyedve robbanásveszélyes is lehet.
Az összegyűjtés fontossága mellett szól, az is, hogy energiát lehet termelni a begyűjtött metánból. Abban az esetben, ha nincsen lehetőség a metán energetika hasznosítására, az összegyűjtött gázt fáklyázással semmisítik meg, így egyrészt csökkeni a robbanásveszély a hulladéklerakón, de ugyanakkor mivel a metán jóval erősebb (20-32-szer) üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid környezetvédelmi szempontból sem elhanyagolható. Becslések szerint a világ metán kibocsájtásának 8-18%-a köthető a hulladéklerakókhoz.
A gázgyűjtő rendszereket a lerakók építése során készítik el, amelyek kútból, gázgyűjtő vezetékekből, kompresszorból és az égetést elvégző fáklyából áll. A gázgyűjtő rendszer utólag is kiépíthetik, olyan régi lerakóknál, amelyek nem rendelkeznek ezzel. Ebben az esetben kutakat fúrnak. A gázgyűjtő kutak a hulladéklerakó felületén lehetőleg egyenlő távolságban, megközelítőleg 50 méterre kell elhelyezni. Átmérőjűk változó lehet 600-1200 mm között változhat, amely közepében található egy perforált PVC vagy HDPE cső, ezt veszi körül a kavics, homok szűrőréteg. A magasságúk a lerakó magasságával párhuzamosan növelhető.
A termelődő depóniagáz mennyiségével kapcsolatosan elég eltérőek az adatok, megközelítőleg 1 tonna hulladékból 7-12 köbméter gáz keletkezhet. Ez természetesen függ a lerakó korától, tömörítés fokától, hulladék összetételétől stb. Amennyiben a metán tartalom eléri az 50-65%-ot akkor gázkazánokban hasznosítható, ha nem akkor csak földgázzal keverve hasznosítható.
Hasznos
Managementul deseurilor – Radu V Pascu
Hulladéklerakóban keletkező biogáz hasznosítása
Gaze de depozit – Oportunităţi de valorificare la depozitul de deşeuri municipale la Pata rât, Cluj Napoca
10. Mechanikai-biológiai előkezelés haszna
A stabilizálási eljárást során csökken a vegyes háztartási szemét térfogata, súlya nedvességtartama és könnyen szétválasztható a biológiailag lebomló anyagok, fém, üveg hulladék. Az eljárás célja két részre osztani a beérkező hulladékot: tűzelőanyag illetve lerakásra kerülő részek.
A technológia lépései:
* A vegyes hulladékot felaprítják (250-300 mm), ezáltal jobban összekeveredik, illetve kevesebb anaerob gócpont alakul ki.



Hasznos
Hulladékgazdálkodás
Mechanikai biológiai stabilizálás
11. Miért hasznos a vegyes háztartási szemét előkezelése?
Habár hazai szinten újszerű dolognak számít, ha a vegyes háztartási hulladékaink modern, szigetelt lerakóra kerülnek, tőlünk nyugatabbra ez már rég nem elég. Magyarországon például a vegyes háztartási hulladék csak előkezelést követően kerülhet lerakóra. Az előkezelés (stabilizálás) célja, hogy különböző műveletek segítségével csökkentsék a lerakásra kerülő hulladék nedvességtartamát, könnyebben kezelhetővé váljon, valamint hasznosítható anyagot nyerjenek ki belőle. Ezen folyamatok segítségével közel a felére lehet csökkenteni a lerakásra kerülő mennyiséget, amely tény nem elhanyagolható.



Kérdezz


